Nem titkoljuk, hogy vannak olyanok is, akik kizárólag az ingyenesen biztosított PDF verzióval is beérik, míg mások a szerény, néhány száz forintos postai díjat is sokalják, s inkább nem kérnek nyomtatott verziót.

Az ACTA kiadója és szerkesztője soha nem használ fel közpénzt, nem kér a pályázatok könyöradományából. Helyette szakmai elkötelezettségből jelentős időt, energiát, s bizony komoly pénzösszeget fordít az ACTA kötetek kiadására, s arra, hogy a cikkek, tanulmányok nem csak Magyarországon, de szerte a világban is az internet segítségével bárki számára hozzáférhetőek legyenek.

Forrás: http://okologiablog.hu/node/135

 >> „A PLOS Biology-nál egy cikk publikálásához 2900 USA dollárt, azaz mintegy 650 000 Ft-ot kell befizetni. A PLOS ONE esetében ez a díj 1350 dollár, azaz mintegy 300 000 Ft.

A legszegényebb országok kutatói számára ingyenes a publikálás, a „kevésbé szegény” országok csoportjának kutatói 500 dollárt fizetnek. Magyarország egyik kedvezményes listán sincs rajta, úgyhogy a magyaroknak a teljes árat kell fizetniük. Úgy tűnik tehát, hogy ez se tökéletes modell – sok hazai kutatónak ugyanis nincs pénze Open Access folyóiratokban publikálni. Viszont talán abba az irányba halad a tudományos világ, hogy a publikálás költségeit is be kell építeni a kutatói pályázatokba.

Hagyományos folyóiratoknál is van lehetőség Open Access módon publikálni, ilyenkor az adott cikk ingyenesen hozzáférhető lesz a folyóirat honlapján. Ezt az opciót OnlineOpen-nek hívják a többek között a Conservation Biology-t is publikáló Wiley kiadónál, és 3000 dollárba, azaz kb. 675 000 Ft-ba kerül, tehát a teljesen OA lapokhoz hasonló a tarifája. Ennél a kiadónál csak az OnlineOpen opció birtokosai helyezhetik legálisan cikküket a saját honlapjukon, a PubMed Central-ban, vagy más repozitóriumokban.

Egy 2009-es USA-beli törvény szerint az U.S. National Institute of Health által finanszírozott kutatások nyomán származó lektorált publikációkat a megjelenés után maximum egy évvel el kell helyezni az ingyenes hozzáférésű PubMed Central-ban.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hasonló irányba indult el, amikor 2012-ben hozott határozatában előírta, hogy az MTA-hoz, vagy annak intézeteihez tartozó kutatók nyílt hozzáférésű lapokban publikáljanak, vagy hagyományos lapban való publikálás esetén helyezzék el közleményüket intézményi, tudományterületi repozitóriumban.”