Acta Naturalia Pannonica 6 (2011.07.15.)

  2011.07.17. 15:09

Tarkapikkelyes sz�nyog (Uranotaenia unguiculata) 

 

A sz�nyogok a F�ld egyes vid�kein – f�leg a tr�pusi �s szubtr�pusi ter�leteken 

– a legjelent�sebb vektor-rovarok k�z� tartoznak, sz�mos emberi �s �llati betegs�get terjesztenek. Mivel a foltos mal�riasz�nyog (Anopheles maculipennis fajcsoport) �ltal terjesztett mal�ria Magyarorsz�gon is �vsz�zadokon �t veszedelmes betegs�g volt, a sz�nyogok szerep�t a mal�ria �tvitel�ben magyar kutat�k (Jancs� 1906, Makara & Mih�lyi 1943) is vizsg�lt�k.

Magyarorsz�gon az elm�lt f�l �vsz�zadban m�r csak elv�tve fordult el� mal�ri�s megbeteged�s, ez�rt a sz�nyogok elleni v�dekez�s jelenleg els�sorban a sz�nyogcs�p�sek elh�r�t�s�r�ra, de legal�bbis azok sz�m�nak cs�kkent�s�re ir�nyul. A v�rsz�v�k nagy egyedsz�mban val� megjelen�se �s cs�p�se mind a lak�sokban, mind a szabadban zavarja a nyugodt munk�t �s pihen�st. F�leg a v�zparti �d�l�helyeken elszenvedett cs�p�sek befoly�solj�k kedvez�tlen�l az idegenforgalmat.

 Magyarorsz�gon 1976 �ta folyik nagyobb ter�leteken (Balaton, Velencei-t�, Tisza-t�, Dunakanyar stb.) szervezett v�dekez�s a cs�p�sz�nyogok ellen. A Mecsek a sz�nyogok elleni v�dekez�s szempontj�b�l nem tartozik a jelent�sebb t�jak k�z�. P�cs v�ros ter�let�n azonban kisebb-nagyobb rendszeress�ggel v�geznek l�gi k�miai kezel�st a kifejlett sz�nyogok ellen. Term�szetesen a hegys�g t�bb pontj�n is, f�leg ahol kisebb-nagyobb, l�rvateny�sz�-hely�l szolg�l� vizes biot�pok tal�lhat�k, sz�molni kell helyi sz�nyog�rtalommal. Viszonylag nagy egyedsz�mban fejl�dnek esetenk�nt l�rv�k t�bbek k�z�tt az Orf�i-t� melletti lap�lyos r�ten stb. Ezeken a helyeken mind az �lland� lakosok, mind a nyaral�k, els�sorban a hagyom�nyos egy�ni v�dekez�si m�dszerek �s eszk�z�k alkalmaz�s�val h�r�thatj�k el a sz�nyog�rtalmat.

 A l�gi vegyszeres v�dekez�s sor�n a sz�nyogok mellett az egy�b rovarok is �ldozatul esnek a kisz�rt, szelekt�vnek nem nevezhet� szereknek. Az �l�vil�g v�delme �rdek�ben (k�l�n�sen term�szetv�delmi ter�leteken) az irt�s nagyobb ar�ny� kiterjeszt�se nem lenne c�lszer�. Ugyanakkor nagyon indokolt esetekben, megfelel�en felk�sz�lt biol�gus szak�rt�k ir�ny�t�sa �s fel�gyelete mellett lehetne foglalkozni a l�rv�k elleni biol�giai v�dekez�ssel. Jelenleg m�r rendelkez�sre �llnak szelekt�v, az el��rt t�m�nys�gben alkalmazva csak a cs�p�sz�nyog l�rv�kat elpuszt�t�, ez�ltal a sz�nyogok kirep�l�s�t megakad�lyoz� k�sz�tm�nyek.

       Foltos mal�riasz�nyog (Anophelesmaculipennis) l�rva 

 A Mecsek faun�j�nak tagjai k�z�l csup�n n�h�ny okozhat jelent�sebb sz�nyog�rtalmat. Els� helyen eml�thet� az orsz�gosan nagyon gyakori gy�tr� sz�nyog [Aedes vexans (Meigen, 1830)], mely a hegys�gben is mindenfel� el�fordul, f�leg ahol a l�rv�k fejl�d�s�hez biztos�tottak a felt�telek. Mivel azonban a faj n�st�nye v�ndorl�sra hajlamos, a teny�sz�hely�t�l nagyobb t�vols�gra is rendszeresen megjelenik. F�leg erd�s ter�leten hozz� k�zel azonos m�rt�k� �rtalmat okozhat a hasonl� �letm�d� oldalfoltos sz�nyog [Ochlerotatus sticticus (Meigen, 1838)]. Mindkett� egyar�nt jellemz� a s�k-, domb-, �s hegyvid�kekre, valamint a ny�lt �s erd�s ter�letekre. Ugyanez mondhat� el a v�r�sh�t� sz�nyogra (Aedes cinereus Meigen, 1818) �s az aranyl� sz�nyogra [Ochlerotatus caspius (Pallas, 1771)], ut�bbiak azonban valamivel kev�sb� gyakoriak. Az eml�tett fajoknak �vente t�bb nemzed�ke fejl�dik, ez�rt tavaszt�l �szig folyamatosan zaklatj�k az embereket. F�leg erdei kisvizek, els�sorban a pocsolyaszer� t�mp�ly�k lak�i az erdei sz�nyog [Ochlerotatus cantans (Meigen, 1818)] l�rv�i. Az egy nemzed�k� faj n�st�nyei els�sorban a teny�sz�hely�k k�rny�k�n okoznak jelent�s helyi sz�nyog�rtalmat. Hasonl�an egy nemzed�kes a f�leg ny�lt ter�letek �s ligetek napos vizeire jellemz� ligeti sz�nyog [Ochlerotatus annulipes (Meigen, 1830)], valamint a s�rga sz�nyog [Ochlerotatus flavescens (M�ller, 1764)]. Az ut�bbinak azonban �ltal�ban fejl�dik egy gyeng�bb, �szi nemzed�ke is. Az erd�k mellett elhanyagolt gy�m�lcs�s�kben, parkokban is cs�p� d�szes sz�nyog [Ochlerotatus geniculatus (Olivier, 1791)] l�rv�i faodvak viz�ben fejl�dnek. A Mecsekben gyakrabban el�fordul� mal�riasz�nyogok k�z�l els�sorban a hamvas mal�riasz�nyog [Anopheles claviger (Meigen, 1804)] kedveli az emberv�rt, a mal�ria terjeszt�s�ben azonban val�sz�n�leg nincs szerepe. A foltos mal�riasz�nyog (Anopheles maculipennis Meigen, 1818) csak kiv�teles esetben cs�pi az embert. Kiz�r�lag a teny�sz�helye k�zvetlen k�rny�k�n, mocsarak, halastavak �s horg�sztavak mellett t�mad a foltos sz�nyog (Culex modestus Ficalbi,1890). Cs�p�s�t�l a horg�szok �s (mivel napk�zben is agressz�ven t�madja az embert) a f�rd�z�k szenvednek a legt�bbet.

(A szerkeszt� megjegyz�se: A k�tet a szerz� c�m�n megrendelhet�, megv�s�rolhat�!)